Főoldal | Beiratkozás | Tudnivalók

Kedves Szülők!

Néhány tanács az iskolakezdéssel kapcsolatban

6 hónap van még szeptemberig. Ez sok idő, de a sikeres iskolakezdéshez bizonyos dolgokat már most nem árt bevezetni, hogy az óvoda után, az iskolakezdés is zökkenőmentes legyen. 

A megfelelő napirend kialakítása biztonságérzetet ad a gyermeknek.

• Ha este kikészítik a ruhákat, bepakolják a táskát, elkészítik az uzsonnát, hagynak elegendő időt a reggelire, akkor nyugodtan indul majd a nap.
• Ha a tanuló este 9-ig nem kerül ágyba kimerült lesz, nem tud figyelni, teljesítménye elmarad az elvárttól. 
• Ha a család reggel késve indul és a tanuló csengetés után érkezik az iskolába, kínosan érzi majd magát. Nem tudja hol tart az osztály, mi volt a feladat.  Kapkodni kezd… stb. 
• Aki a hibás napirend miatt rendszeresen késik, annak a munkához való hozzáállása is kifogásolható lesz majd, akár egész életében. A szülői minta rendkívül fontos! 

A helyes napirend kialakításához kapcsolódik az esti mese olvasása. 

Nagyon fontos az olvasott mese, mert megnyugtatja a gyermeket.

Türelemre tanít. (Ez a mai gyermekekre nem jellemző. Mindent akarnak és lehetőleg azonnal.)

Az első néhány hét az iskolában arról szól, hogy a felgyorsult életritmusú kicsiket lelassítsuk. Ebben segít minket, ha a szülő személyesen mesél esténként. 

A mese nem csak a szókincset bővíti, hanemfejleszti a memóriát, a megfigyelőképességet, az empátiakészséget, a fantáziát, de legfőképpen a  hosszantartó figyelemre ösztönzi a hallgatót. 

Az óvodában többnyire játszanak a gyerekek, napi egy-két kezdeményezés van, (10-15 perc), ami nem kötelező jellegű.

 Ezzel szemben az iskolában napi 5-6 órájuk van a gyerekeknek.

 Minden órán jelen kell lenni, melyek 45 percesek. Számoljunk!

 Hatalmas a szakadék! Órán is játszunk, de irányítottan. Az nem az igazi!

Az óvoda és iskola közötti különbséget át lehet hidalni. Fel lehet készíteni a gyermekeket arra, hogy könnyedén vegyék az iskolai akadályokat.

 Az esti mesék olvasása mellett hatékony, ha társasoznak, kártyáznak velük. Egyre tartósabban tudnak majd egy dologra összpontosítani és megtanulják, hogyan kell veszíteni. Az iskolában is lesznek verseny-feladatok és nem szerencsés, ha duzzogni kezdenek, ha más lesz a számkirály, vagy nem ők érnek elsőként célba. 

Lassan fel kell nőniük! Fontos, hogy ez az érési folyamat örömteli legyen. Fejlesszék őket játékosan, hogy megfelelő képességekkel az iskolát majd kalandként éljék meg!

 Semmiképp se riogassuk a gyermeket az iskolával! („véget ér a jó világ” „majd a tanító néni megnevel” stb.) Anélkül is izgulnak az új helyzet miatt. Nem kell még fokozni a feszültséget!

 Fontos, hogy legyen a gyereknek feladattudata, ha valamivel megbízzák őt, akkor azt el kell végeznie. Ezek a megbízások ne legyenek fárasztó dolgok, inkább csak apróságok. (pl. pakolja el a játékait lefekvés előtt)

 Szerencsés, ha már most vesznek tolltartót a színeseinek, amit rendben kell tartania. Ez nagy segítség lesz a suli kezdésénél. Bármilyen apró dolog is a feladat, legyenek következetesek annak betartatásában. Dicsérjék meg, ha szépen elrendezte a ceruzákat, (nem kell színek szerint, vagy nagyságrendben!) ha összehajtogatta a ruháit, elpakolt az asztalán! NE szűkölködjenek a jutalmazással, legyen az egy jó szó, mosoly, ölelés!

 Dicsérettel növeljük a csemete önbizalmát! 

 Az önellátási feladatok elengedhetetlenek az iskolában.

Öltözködés, cipőfűzés, étkezés, padrend stb. 

A szófogadás, szabályok betartása a legfontosabb.

A szabálykövetés azért szükséges, hogy a tanuló ne kerüljön veszélyes helyzetbe és ne veszélyeztesse társai testi épségét sem. Egy elsősnek azt kell tenni, amit szülei mondanak. Ez nem katonai szigort jelent, inkább kompromisszumok kötését. Higgyék el, a gyerekeknek szükségük van az irányításra, a kedves, de határozott terelgetésre. Ne osszuk meg velük felnőtt problémáinkat, ne kelljen döntéseket meghozniuk, legyenek gyerekek, ameddig csak lehetnek!